Frontvonalban

Frontvonalban

2021.05.27 11:38
szerző: Sin Bettina

A pandémia több mint egy éve tart. Kollégáink példamutató helytállásának köszönhetően a vasút folyamatosan zavartalanul üzemel. Most négy munkatársunk mesél arról, hogyan élte meg mentálisan az elmúlt időszakot, milyen segítséget kapott a vállalattól és munkatársaitól. A megszólalók ismét bizonyítják: a vasutasok összetartó és optimista emberek. 

Vida József vezető jegyvizsgáló (Budapesti Területi Igazgatóság)

„Jó érzés, hogy a vezetők törődnek az alkalmazottakkal”

Bizony nem kevés stresszel és érintkezéssel küzdenek meg a jegyvizsgálók. „Az első és második hullám idején fegyelmezettek voltak az emberek, szépen hordták a maszkot, tartották a távolságot, amennyire lehetett. Most úgy látom, kicsit lazult a fegyelem, sok embert figyelmeztetni kell a járványügyi szabályok betartására. Volt rá példa, hogy emiatt leszállítottam az utast a vonatról. Az elmúlt hetekben estem át a betegségen, egy hónapig voltam táppénzen és eléggé megviselt. Jegyvizsgálóként az ember mindennap vásárra viszi a bőrét, de a vírust gyakorlatilag bárhol elkaphatjuk. Számos kollégám átesett a fertőzésen annak ellenére, hogy sok segítséget,  védőfelszerelést, tájékoztatást kaptunk a vállalattól. Hatalmas biztonságérzetet nyújt bizonyos járatokon a rendőrség jelenléte, sok komoly incidenst el lehetett kerülni az ő segítségükkel. Jó érzés, hogy a vezetők törődnek az alkalmazottakkal,  szívükön viselik a munkavállalók sorsát. Örömteli,  hogy nem voltak leépítések. Sajnos tapasztalom, hogy stresszesebbek, robbanékonyabbak az emberek, furcsa lett a világ. Január óta Railjeten teljesítek szolgàlatot, ami nagy álmom volt. Amikor meghallom a vonat hangját, helyére kerül bennem minden, még akkor is, ha odakint kaotikus  a világ. Ebben a cikkben szeretnék köszönetet mondani azoknak a kollégáimnak, akik szó nélkül végezték a munkát, a betegségben szenvedő társaikat helyettesítve. Embert próbáló egy év áll mögöttünk, reméljük, az utasok  örömmel és elégedetten vették igénybe szolgáltatásainkat.” 

Dudok Krisztina nemzetközi jegypénztáros (Keleti pályaudvar Nemzetközi Jegypénztár)

„Összetartóak és optimisták vagyunk”

Bár az utasforgalom a pandémia alatt jelentősen lecsökkent, a külföldi jegyvásárlás 10 százalékra, a belföldi pedig 50 százalékra esett vissza, de pénztáros kolléganőnk, Krisztina még így is napi 100-150 vásárlóval érintkezik naponta. „Tavaly ilyenkor a vállalat szinte azonnal intézkedett, hogy a vírus kevésbé terjedhessen. Természetesen maszkot használunk, és a kézfertőtlenítőt is készpénzátvétel után. Bevallom, sokszor kiszáradt a kezem, de mára mindenkinek kialakult a maga rutinja a fertőtlenítést illetően. Ki hogy szereti, mit tart biztonságosnak. Belénk rögződött az alapos kézmosás rituáléja is. Az óvintézkedések ellenére a húsztagú csapatnak már a fele átesett a betegségen, valaki enyhébb, valaki súlyosabb tünetekkel. Bár naponta rengeteg emberrel találkozunk, úgy gondolom, a vírust bárhol elkaphatjuk, ezért nem voltam különösebben stresszes a munkám miatt. Idősebb kollégáim már be lettek oltva, mi, fiatalabbak még várunk a sorunkra, vagy várjuk, hogy elteljen a betegség és az oltás közötti három hónap. Akik itt dolgozunk, mind optimisták és összetartóak vagyunk, ha bárki rosszul van, nem jön be, a gyerekére vigyáz, nincs harag, megoldjuk. Szerintem sokat segít, ha nem csüngünk állandóan a híreken és a közösségi médián, ez segít a mentális egészség megőrzésében. Az oltásról vagy annak kihagyásáról sem győzködjük egymást, elfogadjuk a másik nézeteit.”

Tóth Gyula rendelkező forgalmi szolgálattevő (Hegyeshalom)

„A kiesett kollégák pótlása fizikailag megterhelő volt”

Gyula a hegyeshalmi vasúti határátkelőnél teljesít szolgálatot, egy toronyból irányítja a forgalmat, és naponta több ember is megfordul a szolgálati helyén. „Rendőrök, hatósági emberek és vasutasok egyaránt gyakori vendégek a toronyban. Mivel ez egy határátkelő, gyakran ellenőrzik a vonatokat, az utasok és a problémák számától függően csúszhat a forgalom, ezért mindig készenlétben kell állni, hogy átszervezzem időben a forgalmat, ha épp arra van szükség. Sok kollégám átesett a koronavírus okozta betegségen, de lekopogom, úgy tűnik, én immunis vagyok a kórokozóra. Már az első oltást is megkaptam, így remélem, még kisebb az esélye, hogy megfertőződjek. A betegség vagy gyermekfelügyelet miatt kiesett kollégák pótlása fizikailag megterhelő volt, de a vezetők mindig rugalmasak voltak, minden helyzetet meg tudtunk eddig oldani. Odafigyelünk a távolságtartásra, tiszteletben tartjuk a vírus miatt jobban aggódó kollégák kéréseit. Van, aki teljes védőfelszerelésben dolgozik nálunk. Műszakcserével, pihentetéssel, rugalmassággal minden megoldható, csak vigyázzunk egymásra!”
 

Szabó Róbert Külső forgalmi szolgálattevő (Forgalmi Csomóponti Főnökség Hatvan)

„Sokat kellett és kell túlóráznom”

Bár a huszonéves Róbert nem tartozik a veszélyeztetett korosztályba, már az első pillanattól odafigyelt idősebb kollégáira és nagyszüleire. „Hatvanban vagyok külső forgalmi szolgálattevő, négy közvetlen kollégával dolgozom együtt, igyekszünk betartani a másfél méteres távolságot, rendszeresen fertőtlenítünk. Rengeteg ember megfordul az állomáson napi szinten, így elkerülhetetlen, hogy találkozzak idegenekkel. Kapcsolatba kerülök utasokkal, de mivel közterületen dolgozunk, mindenki hordja a maszkot. Voltak megbetegedések a kollégák között, és vannak kisgyermekes kollégák, akik kiestek a munkából, ezért sokat kellett és kell túlóráznom. De nem is nagyon bánom, úgysem lehet most mást csinálni, így szívesen jövök dolgozni. Mellette vasúti felsőfokú levelező tanfolyamra járok. Szeretem a munkám. Nincs bennem félelem a vírus miatt, mivel én már megkaptam az oltást, inkább csak idősebb kollégáimat, nagyszüleimet féltettem a megbetegedéstől. Sosem tudhatjuk, tovább fertőzünk-e vagy sem, ezért vigyázzunk egymásra továbbra is!”

Szacskóné Hájos Judit főrendelkező (Szolnoki Csomóponti Állomásfőnökség)

„Szolidárisak vagyunk a kisgyermekes kollégákkal”

Judit munkája során sok kollégával találkozik mindennap. „Főrendelkezőként 6-7 emberrel dolgozom együtt, és nálunk jelentkeznek fel a dolgozók a szolgálatra. Legalább negyven ember naponta. Az éjszakaiak távoznak, jelentkeznek a reggeliek. Tolatásvezetők, kocsirendezők, forgalmi szolgálattevők. Ők az utasokkal kevésbé vannak kapcsolatban, de azért találkoznak velük. A vállalattól mi is megkaptunk minden segítséget, védőfelszerelést. Még nem voltam beteg, még nem vagyok beoltva, az emberben van egy természetes félelem a vírustól, és el is fárad ebben a beszűkült világban, a szabályok állandó betartásában, de azért igyekszem mentálisan egészséges maradni. Szerencsére a lányom már nem kicsi, ő élvezi a digitális oktatás előnyeit. A kisgyerekes kollégákkal szolidárisak vagyunk, igyekszünk úgy megoldani a műszakokat, hogy senkinek se legyen probléma a gyerekfelügyelet. Segítünk egymásnak, megoldjuk a felmerülő problémákat. Nálunk természetes az összetartás.”